Izgulok

Izgulok.
Talán mert repülök néhány óra múlva megint néhányezer kilométert.

Nem. Igaziból azért izgulok, mert most is repülök. Mert a lelkemet emeli valami, amiről még nem tudom, hogy mi az. Ébredésnek lehetne nevezni divatos ezoterikus nyelven. A költészet nyelvén különbékének. Hétköznapian szólva megértésnek, elfogadásnak. Kinyílt a világ, akkorára, hogy érzem, most jöhet az igazi utazás. Nem erre a fizikai repülésre gondolok, a fizikai utazás csak hozzászoktatja a testemet a lelkem mozgásához.

Nem gondoltam, hogy úgy zárom majd ezt az évet, hogy hálát adok minden percéért. Nehéz év volt. Fontos év volt. Köszönöm mindenkinek, aki jelen volt, és annak, aki hiányával volt jelen. Köszönöm annak aki szeretett és annak, aki nem. Köszönöm az égieknek, hogy segítségül küldték nekem ezt az évet.

Izgulok.
Mert innentől enyém a felelősség, hogy azzá legyek, aki vagyok.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

Contact

i wish

Kakaós reszelt túrós